Az egyéni TB tanácsadások során  (https://www.hrtitkok.hu/index.php/szolgaltatasok/egyeni-tanacsadas/csaladtamogatasi-tb-tanacsadas) gyakran kérdezik tőlem a kismamák, hogy veszélyeztetett terhesség esetén jár-e nekik táppénz? Ha igen, mikor, meddig, milyen feltételekkel?

A cikkemben most ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Kismamaként, ha az egészségi állapotunk azt megengedi a terhesség végéig dolgozhatunk, de ha a munkakör veszélyezteti a kismama és a magzat állapotát, akkor a szülés előtt táppénzre is mehetünk. A táppénz viszont csak a CSED folyósítása előtt vehető igénybe.

Azonban három alapfeltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy a kismama jogosult legyen veszélyeztetett terhesség miatti táppénzre, nézzük meg melyek ezek:

-           a kismamának rendelkeznie kell fennálló biztosítási jogviszonnyal,

-           rendszeresen fizetett társadalombiztosítási járulékkal,

-           és orvosi igazolással a megállapított keresőképtelenség okáról.

Veszélyeztetett terhesség esetén a kismama nem dolgozhat, de ezt az orvosnak kell megállapítania és igazolnia.

Most nézzük meg, hogy mely esetekben beszélhetünk veszélyeztetett terhességről:

• ha a kismama életkora 18 év alatti vagy 40 év feletti,

• ha várandós nő veszélyes anyagokkal dolgozik, vagy nehéz fizikai munkát végez,

• ikerterhesség esetén,

• ha a várandós nőnek korábban vetélése, abortusza volt,

• ha a várandós nő túlsúlyos vagy túlzottan sovány,

• ha a kismamát már a várandóssága előtt kezelték valamilyen betegséggel (pl.: cukorbetegséggel, magas vérnyomással, pajzsmirigy betegséggel stb.)

A társadalombiztosítási szabályok szerinti a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára nem jár betegszabadság. Vagyis ez azt jelenti, hogy veszélyeztetett terhesség esetén csak táppénz vehető igénybe.

Veszélyeztetett várandósság esetén a „9”-es kód kerül a táppénzes papírra, az orvos ezt írja rá.

Igazolt keresőképtelenség esetén a táppénz időtartama a biztosítási jogviszony időtartama alatt legfeljebb egy éven át vehető igénybe.

Ebbe beletartoznak a munkaszüneti napok, a heti pihenőnapok, szabadnapok és ünnepnapok is, hosszát azonban befolyásolhatja a táppénz előzmény. Ha egy évre visszamenően korábban már voltunk táppénzen, akkor annak az időtartama hozzáadódik az új táppénz időtartamához, ezzel pedig csökkenti azt.

A táppénz mértéke függ a biztosításban töltött időtől, keresetünk és a havi minimálbér összegétől is. A táppénz napi összege legalább 730 nap biztosításban töltött idő esetén a napi átlagkeresetünk 60%-a, ez alatt pedig az 50%-a. Bármekkora legyen is a fizetésünk, a táppénz napi összege nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér kétszeresének 1/30-ad részét.